Vajon hogyan lehetne bebizonyítani, hogy a holdon járt ember? Az emberek nagy része talán nem gondolkozik ezen minden nap, de az, hogy a Holdra szállás csak kitaláció, átverés és hasonlók egyik legnagyobb összeesküvés elmélet. Emiatt teljesen jogos a felvetés, hogy mivel a tudomány alapvetően reprodukálható  bizonyítékokon alapul,ezért mégis hogyan lehetne ezt bebizonyítani egyszer és mindenkorra.

Olyan emberekkel kifejezetten nehéz vitatkozni, akik a tudomány állításait nem hajlandóak elfogadni, hiszen nehéz közös alapokra helyezni a vitát. Vannak, akik már meg  sem próbálják, de szerintem az, hogy valóban jártunk-e egy másik égitesten, egy fontos kérdés az emberiség története szempontjából, A kérdés tehát az, hogy be tudnánk-e ezt bizonyítani, és ha igen, akkor mi a lehető legegyszerűbb módja. 

Az jól viszonylag jól ismert tény, hogy 1969-ban, az első holdraszállás alkalmával, a holdon telepítették a Lunar Laser Ranging kísérletet. Ez tulajdonképpen egy speciális tükör, úgynevezettet retroreflektor volt, amely kis hibával, mindig ugyanoda veri vissza a beérkező fényt, mint ahonnan az eredetileg indult.

A működése nagyjából a következő: Egy hagyományos tükör  mindig a beeső fény irányára merőlegesen veri vissza a fényt. Ha azonban két tükröt egymásra merőlegesen elhelyezünk, akkor a beeső fény már kétszer verődik vissza, mindig 90 fokot fordulva, azaz 180- fokot fordul vagyis pontosan visszafelé lesz irányítva, a hiba pedig a két fénysugár közti távolság, ami arányos a tükrök nagyságával. Ha ehhez a rendszerhez egy harmadik tükröt hozzáadunk, akkor ez az egész 3 dimenzióban is működik, vagyis valóban bárhonnan világítjuk meg a fény visszaérkezik ugyanoda ahonnan indult.

Ilyen tükörrendszerrel teli táblát tettek a hold felszínére, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a hold távolságát pontosabban tudjuk mérni, azonban egy mellékhatása, hogy bárki akinek van megfelelő eszköze, az tudja használni. Ehhez nincs másra szükség, mint egy elég erős lézerre, és egy mérőeszközre, ami méri a visszaérkező sugarat, és máris bizonyítottuk, hogy vannak ember alkotta tárgyak a holdon. 

Bár ez egy elég meggyőző és egyszerűen, bárki által ellenőrizhető kísérlet, de belátható, hogy vannak hiányosságai. Először is, arról nem ad bizonyítékot, hogy EMBEREK vannak a Holdon, csak arról, hogy VALAMI (ember alkotta) van ott. Másodszor pedig, így is csak számítógépek által érzékelt és kijelzett információkat látunk. Mi van, ha az, aki szeretnénk meggyőzni, nem hisz a számítógépekben? (bár érdekelne, hogy egy ilyen ember a 21.-ik században hogyan él egyáltalán?) De tegyük fel, hogy maradunk az óvodások körében népszerű “Hiszem, ha látom” módszernél. Hogyan lehetne látni egy embert a holdon?

Nos az talán az nem titok, hogy ez szabad szemmel nem fog menni. A digitális nagyítás pedig nem jöhet szóba, hiszen az megint képernyő, de ha képernyő akkor már vannak sokkal jobb felvételek, de az egésznek a lényege, hogy ne lehessen “meghamisítani”.

Tehát marad az ősi módszer, a nagyító lencsék és tükrök módszere. Ennek során ugyanis mindig az eredeti képet látjuk, tehát ha egy ilyen teleszkóppal látunk mondjuk egy embert a holdon, vagy a holdra szálló járművet az már meggyőző bizonyíték.

De vajon miért nem csinálta meg ezt még senki? Nos a válasz a méretekben keresendő. Ugyanis a teleszkópok készítésénél vannak geometriai szabályok amelyeket be kell tartanunk. Ezek mentén pedig kiszámolható, hogy még amikor a Hold a legközelebb is van hozzánk, akkor is ahhoz hogy egy 2 méter nagyságú tárgyat, tehát egy nagyjából embert láthassunk, ahhoz több mint 100 méter átmérőjű teleszkóp kellene. (Feltételezve természetesen, hogy a Holdon épp akkor van egy ember, és pont jól állítjuk be a teleszkópunkat)

Ez hatalmas. Összehasonlításképp, a jelenleg legnagyobb teleszkóp átmérője nagyjából 11 méter, és a jelenleg építés alatt álló Extremely Large Telescope, amit konkrétan úgy hívnak, hogy az “Extrém Nagy Teleszkóp”, is csak 39,3 méter lesz, vagyis még messze alkalmatlan mi célunkra.

Ez tehát egyenlőre nem lehetséges, bár az elméletet megvan, szóval nem kell más, csak néhány elvetemült ember, és (nagyon) sok pénz,  és máris bárki számára hamisítatlanul bebizonyítható, hogy épp egy ember van a Holdon. Bár lehet hogy aki eddig nem hitte el a holdraszállást, azon ez se fog már segíteni.